OKI kezdőlapOKI kezdőlapwebmester

Az informatika oktatási alkalmazása

A különféle tantárgyak oktatását segítő, új technikát használó módszereket, újdonságokat bemutató szakanyagokat (letölthető dokumentumokat, szoftvereket), másrészt az iskolai munka mindennapjait, az iskolai élet egészét befolyásoló informatikai alkalmazásokat kívánja népszerűsíteni e rovat. Az Írisz/Sulinet-program hatékonyságának serkentése érdekében a világháló segítségével történő információgyűjtést, kapcsolattartást, a nemzetközi és hazai projektekben való együttműködést is támogatja.

Küldetés nyilatkozat
Útmutató az iskolai könyvárak fejlesztéséhez
(Dán Krisztina)
 
 
Az iskolának fel kell készítenie a jövő nemzedékét az információra és tudásra alapozott társadalmunkban való helytállásra, az információk önálló megszerzésére, értékelésére, szelektív használatára. A feladat sikeres ellátásához olyan jól működő iskolai könyvtárra van szükség, amely képes arra, hogy a tanulás, ismeretszerzés hatékony munkaformáihoz, eszközt, módszert, megfelelő információs és dokumentális bázist, motiváló tanulási környezetet biztosítson... »
 
    
 

Dán Krisztina
Az iskolai könyvtárak fejlesztési stratégiája
 
 
A kutatási célunk az volt, hogy országos reprezentatív mintán a statisztikai adatfelvételnél mélyebben, árnyaltabban, az eseti tapasztalatoknál egzaktabbul vizsgáljuk meg a különböző nagyságú településen és eltérő iskolatípusokban működő iskolai könyvtárak helyzetét. A felmérés alapján készített hiteles és differenciált helyzetkép szolgálhat ugyanis alapul ahhoz, hogy a közoktatás feltételezett szükségleteihez méretezett könyvtári modell megfelelő fejlesztési stratégiával elérhető, megvalósítható legyen. »
 
    
 

Varga Zsuzsa
Hazai helyzetkép az iskolai könyvtárakról
 
 
A magyar közoktatás iskolai könyvtár ügye a mindenre kiterjedő jogi szabályozás ellenére igen változatos, gyakran lesújtó képet mutat. Igaz ez annak ellenére is, hogy számos intézményben kiemelkedő könyvtár-pedagógiai munka folyik kiváló személyi és tárgyi, technológiai feltételekkel. Ez utóbbi iskolai könyvtárak az oktatás modernizációját szolgálják és az innováció műhelyei. »
 
    
 

Informatika gyermekkorban  
 
A fenti címmel az Országos Közoktatási Intézet nagysikerű konferenciát rendezett 2002. április 9-én, amelyen több mint 150 pedagógus vett részt. »
 
    
 

Kőrösné Mikis Márta
Kalandozások Információ-országban
 
 
A 6 éves Matyi a számítógép előtt ül. Bátran nyomogatja a billentyűket, miközben „varázsol”: a képernyőn sorra szebbnél szebb rajzok jelennek meg. Épp egy mese születik, amelynek rajzát és rövid történetét a tanító segítségével papírra nyomtatják. Matyi – aki nemrég még sírva fakadt az iskolakezdéskor, és leggyakoribb válasza a „nem tudom” volt – büszkén mutatja alkotását délután az érte jövő édesanyjának. Álom ez? Nem! Egy évtized óta már valóság a magyar elemi iskolákban. De csak ott, ahol az innovatív tanító fáradhatatlanul küzdött azért, hogy a számítógép napi munkájának segítője legyen a gyermekek smeretelsajátítása, képességfejlesztése érdekében... »
 
    
 

Celler Zsuzsanna
A tudás alapú társadalom felé
Iskolai könyvtárak külföldön
 
 
„Az információs tájékozottság, eligazodni tudás (information literacy) és a kritikus gondolkodásmód alapvető feltétele annak, hogy tanulóink sikeresen tudjanak élni a gyorsan változó, információra és tudásra irányult társadalmunkban. Az információkban eligazodni tudó tanulók képesek csak a különböző formátumokban megjelentetett információkat hatékonyan felhasználni. Az iskolai könyvtár tehát olyan eszközként fogható föl, amely lehetőséget biztosít a tanulók számára, hogy információs tájékozottságukat megszerezzék, és hogy felkeltse és elősegítse a teljes életpályát átfogó tanulás iránti érdeklődésüket.” »
 
    
 

Bondor Erika
Az iskolai könyvtárhasználat hazai innovatív példái
 
 
Korunk kihívásainak megfelelően az iskolai könyvtárakban folyó tevékenységek az utóbbi bő egy évtizedben erősen átalakultak. A könyvtár manapság már nem csak a könyvek tárháza, és a könyvtáros feladatköre sem korlátozódik pusztán a hagyományos alapfeladatokra: gyarapítás, feltárás, kölcsönzés, tájékoztatás. Az informatika forradalma az élet sok más területe mellett betört a könyvtárakba, így az iskolai könyvtárakba is. Új ismerethordozók és dokumentumtípusok, új technológiák, új kommunikációs csatornák jelentek meg – és ennek megfelelően megváltoztak az elvárások is az iskolai könyvtárakkal szemben. »
 
    
 

Dr. Kárpáti Andrea:
Információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos projektek a Leonardo program első szakaszában
 
 
A Leonardo program fontos szerepet játszott a információs és kommunikációs technológiák meghonosításában az oktatásban. A tanulmány ismerteti azokat a tevékenységeket, akciókat, amelyek a projekt keretében teremtődtek meg és járultak hozzá az IKT szemléleti terjedéséhez. A tanulmány felvázolja azokat az IKT-t fejlesztő lehetőségeket, amelyeket a Leonardo program új szakasza biztosít a pályázni szándékozók számára. »
 
    
 

Földes Petra
Az informatika innovatív pedagógiai gyakorlata
Esettanulmányok elemzése
 
 
A változásnak ez a szinte követhetetlen sebessége, és a számítógép meghatározott (számítástechnika, informatika) tantárgyon kívüli (illetve gyakorlatilag minden tantárgyon belüli) megjelenése áttekinthetetlenné tette a számítógép iskolai használatát, ugyanakkor létrehozott egy nagyon sokrétű és virágzó gyakorlatot. Ahhoz tehát, hogy a számítógép felhasználására vonatkozó ajánlásokat tehessünk, érdemes ebből a spontán gyakorlatból kiindulni, és összegyűjteni az általánosítható eredményeket. »
 
    
 

Földes Petra–Kőrösné Mikis Márta:
Esettanulmányok az innovatív pedagógiai gyakorlat bemutatására
 
 
Az információs és kommunikációs technika iskolai alkalmazásának pedagógiáját gyakran illetjük az innovatív jelzővel. De valóban minden esetben beszélhetünk innovációról? A tanulmány szerzői olyan iskolai helyszíneket és tanulói tevékenységeket választottak megfigyelésük tárgyául, amelyek tapasztalatai, hatásai elgondolkoztatóak, eredményei pedig adaptálható példákat szolgáltathatnak más oktatási intézmények számára. »
 
    
 

Mihály Ildikó:
Rachel Cohen, a korai olvasástanítás elkötelezettje
 
 
A tanulmány a jeles francia pedagógus Rachel Cohen könyve nyomán egy sokat vitatott pedagógiai kérdés, a 3–5 éves kor közötti olvasástanítás problémáját elemzi. A szerző a beszédfejlődés tapasztalataira alapozva lehetségesnek látta, hogy 3 éves kor után megkezdődjék a gyermekek óvodai keretek közötti olvasástanítása, sőt bizonyos típusú, nagybetűs írás tanítása is. Cohen könyvének számos más érdekes részét is ismertetjük, többek között az alaptémához kapcsolódó agyfiziológiai, neurológiai témákban készült interjúkat. »
 
    
 

Mihály Ildikó:
Korszerű információs és kommunikációs technikák az Európai Unió iskoláiban
 
 
A tanulmány azokról a kezdeményezésekről ad áttekintést, amelyek az Európai Unió egyes országaiban indultak az információs és kommunikációs technikák iskolai elterjesztésére. A szerző ismerteti azt az Eurobarométer-program keretében készült felmérést, amely képet ad az iskolák, a diákok és a tanárok IKT-alkalmazási szokásairól, továbbá az egyes országok konkrét IKT-t terjesztő programjairól. »
 
    
 

Vígh Dániel
A multimédiás fejlesztőkörnyezet szempontcsoportjai a közoktatásban
 
 
A cikk bemutatja az „e-Learning” elnevezésű EU-s program célkitűzéseit, a szükségesnek ítélt teendőket, főbb irányelveket. Majd ismerteti a szerző által az általános és középiskolákban 2000-ben lefolytatott pedagógiai részkutatás főbb fázisait, kivitelezésének fontosabb lépéseit. Kutatása során a szerző választ keresett arra a kérdésre, hogy melyek azok a releváns, döntést befolyásoló szempontok, amelyek alapján a multimédiás oktatóprogramot fejleszteni kívánó tanár fejlesztőkörnyezetet választ munkájához, illetőleg ezen szempontok között milyen fontossági sorrend állítható föl. Arról is olvashatunk, hogy milyen jellemzőkkel rendelkezik az a pedagógus, aki oktatóprogramot fejlesztene vagy fejlesztett. »
 
    
 

Komenczi Bertalan:
A vezetés szerepe az információs és kommunikációs technológiák pedagógiai felhasználásának fejlesztésében II.
 
 
A tanulmány első részét 2001. 7–8. számunkban közöltük. A második, befejező rész azt a változási folyamatot írja le és elemzi, amely a tanulási környezetben végbement az elektronikus kommunikáció fejlődésének következtében. Részletesen kitér arra is, miként alakítja át az informatika az iskolában közvetített tudásanyag jellegét, szerkezetét, érzékletesen utalva arra, hogy a digitális írástudás elsajátítása milyen változásokat hoz a tanítási-tanulási tevékenység egészében. »
 
    
 

Válas Péter
Illemtan az interneten
 
 
Tanároknak, iskolavezetőknek, diákoknak és szülőknek írt tájékoztató anyagot „Etika a világhálón” címmel Válas Péter. A szerző közvetlenül, ugyanakkor szakmai hitelességgel szól az olvasóhoz, eloszlatja a diákok Internet-használatával kapcsolatos félelmeket, felvázolja a hálózathasználat előnyeit, szabályait. »
 
    
 

Komenczi Bertalan:
A vezetés szerepe az információs és kommunikációs technológiák pedagógiai felhasználásának fejlesztésében
 
 
Válts világot! Az M3-as út Budapestre bevezető szakaszát szegélyező óriásplakátok egyikén fedeztem föl ezt a rövid felszólító mondatot, miközben az V. Közoktatási Vezetésfejlesztési és Vezetőképzési Konferenciára utaztam. Ez az – gondoltam –, megvan az előadás üzenete! A reklámszlogen tömören kifejezi előadásom mondanivalóját: a kialakulóban lévő világ jelentősen különbözik attól az ismerőstől és megszokottól, amelyben eddig éltünk, és ha szeretnénk megérteni, nézőpontunk, szemléletünk változtatására van szükség... »
 
    
 

Nyíri Kristóf:
Virtuális pedagógia
 
 
A tanulmány a problémák négy olyan csoportjára tér ki, amelyek a fizikai tanítási és tanulási környezetnek virtuális környezetté alakulása következtében merülnek fel. Az első azzal kapcsolatos, hogy midőn a személyes kommunikációt virtuális kommunikáció váltja föl, nyilvánvaló kognitív veszteségek adódnak. A második a papírra írt vagy nyomtatott, illetve a képernyőn megjelenő szövegek által közvetített információ eltérő kognitív minőségeire vonatkozik. Harmadszor: a digitális közegben sürgetővé válik az a kérdés, hogy vajon a szövegek által hordozott információ mennyire egészíthető ki képek által közvetítettekkel. Negyedszer pedig arra a könnyen felismerhető, de nehezen elemezhető jelenségre utal, hogy különböző személyiségtípusok eltérő mértékben képesek a virtuális környezettel megbirkózni. Ezen problémák áttekintése után kitér a virtuális felsőoktatás témája körüli mai vitákra, befejezésül pedig megkísérel egyfajta jövőképet felvázolni. »
 
    
 

Keszei Ernő:
Virtuális kalauz egy oktatási webállományhoz
 
 
Az oktatási intézmények honlapjai akkor töltik be leginkább funkciójukat, ha nem nyomtatásban megjelent iskolai dokumentumok „tárolóhelyei”, hanem gyakran frissített, a tanárok, diákok és szülők számára is hasznos, olykor egyéni oktatási célú információkat tartalmaznak. Ezt a fajta alkalmazási módot a középiskolák még kevésbé használják ki, a felsőoktatásban viszont már akadnak követendő példák. A szerző saját tanszékének weboldalain „virtuális kalauzként” vezeti végig az olvasót, bemutatva a honlapfejlesztés sokszínű, hasznos és informatív lehetőségeit. »
 
    
 

Apró-cseprő gyermekekről  
 
A Magyar Rádió és a Mosolygyár Bt. CD-ROM-on jelentette meg a Rádió „Apró-cseprő gyerekekről” című műsorát. E műsor több mint 12 éve szolgálja a gyermeknevelés ügyét. Készíti Gáspár Sarolta, állandó szakértő: dr. Ranschburg Jenő. CD-ROM-unk célközönsége: a szülők, nevelők, pedagógusok. »
 
    
 

Internet az iskolákban
Zsigó Zsolt
 

Biokémia animációk WEB-környezetben
Sebőkné Orosz Katalin
 

Így használom az internetet...
Jakovleczki József
 

Mire használom az Internetet?
Hoffmann Orsolya
 

„Így használom az Internetet...”
Nagy István
 

S. O. S.! Keresek egy könyvet!
Bara Zsuzsa
 

Fehér Péter:
Hol vannak az internetpedagógusok, avagy a kistelepülések IKT-kultúrája
 
 
A szerző Baranya megyében végzett kutatásának eddigi eredményeit adja közre. Előadása elhangzott „A multimédiás oktatóprogramok minőségének szerepe a MÉDIA (KIT)-kompetenciák kialakításában” című konferencián. Vizsgálatának elsődleges célja annak feltárása volt, hogy milyen hatást gyakorol a kistelepülések iskoláiban dolgozó pedagógusok munkájára az internet megjelenése és elterjedése. A végzett felmérések tárgyát képezi továbbá a fejlesztési lehetőségek feltárása és kidolgozása, a már létező példák és módszerek összegyűjtése és szélesebb körben történő megismertetése. »
 
    
 

Forgó Sándor:
A multimédiás oktatóprogramok minőségének szerepe a médiakompetenciák kialakításában
 
 
A szerző több mint két évtizede foglalkozik a médiatervezés kérdéseivel. Tanulmánya a multimédia profitorientált világában azoknak kíván ismereteket adni, akiknek nap mint nap dönteniük kell egy termék megvásárlásáról, de felhasználóként nem elégednek meg csupán az informatikai ismeretekkel, hanem azt vallják, hogy a tervezés, a kivitelezés nem lehet ösztönös: kizárólag a médiumok és egyéb határtudományok – oktatástechnológia, rendszerelmélet, szemiotika, didaktika, pszichológia, médiapedagógia – birtokában lehetséges létrehozni értékes produktumokat. »
 
    
 

Z. Karvalics László:
A netnemzedék vizsgálatának szemléleti alapjai
 
 
ÚPSZ a címlaponMilyen is az internethasználaton felnövekvő netnemzedék megítélése? Van-e okunk a veszélyek ismeretében pánikhangulat keltésére vagy az eszközhasználat korlátozására? A szerző a pedagógiai viták ismeretelméleti hibáit elemezve, empirikus vizsgálatokra hivatkozva vázolja fel a netnemzedék jellemzőinek pozitívumait. »
 
    
 

Kőrösné Mikis Márta:
Az IKT innovatív iskolai gyakorlatának vizsgálata nemzetközi kitekintésben
 
 
A szerző az elmúlt évek során pedagógiai kutatóként több nemzetközi, illetve országos felmérésben vett részt, amelyek a hazai iskolai informatikai alkalmazások feltételeit, tevékenységeit, produktumait vizsgálták. Ezek közül mutatja be röviden az innovációk eddigi legfontosabb tapasztalatait, eredményeit. »
 
    
 

Turcsányiné Szabó Márta:
Az „ÉPÍTMÉNYEK”-re alkalmas környezetek a tanulás és tanítás érdekében
 
 
Az informatika nemcsak tantárgyként, hanem alkalmazói környezetként is helyet követel az iskolákban. Az oktatási folyamatot a napról napra változó szoftver és hardver ellentmondásosan befolyásolja. A konstruktív, felfedezéses tanulási mód erősödését, a tanulók kreatív alkotását, fejlesztői attitűdjét segítik a szerző által bemutatott környezetek, mikrovilágok, bár alkalmazásuk jelenleg dilemmák sorát veti fel. »
 
    
 

Bondor Erika
Középiskolai könyvtár Web-oldalainak elkészítése, szolgáltatások és könyvtárhasználati ismeretek terjesztésének lehetőségei az Interneten
 

„Navigare necesse est”  

Takács Margit
A miskolci Vörösmarty Mihály Általános Iskola a Weben
 

A magyar középiskolák honlapjainak elemzése
Körösné Mikis Márta
 
 
Az OKI és az ISZE együttműködésében 2000 nyarán – két évvel a Sulinet-program indulását követően – sor került a magyar középiskolák honlapjainak elemzésére, egy reprezentatív minta (100 iskola) kiválasztásával... »
 
    
 

Homokháti MULTIMÉdiák program
Háttérinformáció
 

EGY ÖTLET AZ „ÍGY HASZNÁLOM AZ INTERNETET” CÍMŰ PÁLYÁZATRA
Blaskó Ágnes
 

Játékvilág Magyarországon
kultúra – tudomány – kreativitás
 
 
JátékvilágTartalma egyedülálló: ismereteink szerint nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközileg is előzmények nélküli (és ebbe beleértendő a nyomtatott megjelenés is) a játékkultúra ennyire sokrétű bemutatása. Kedvet csinál, bátorít, részletes információt ad, gyakorlatban alkalmazható ismereteket nyújt. »
 
    
 

Tót Éva
A számítógép, mint a tanárok kommunikációs eszköze
 
 
A tanulmány 256 iskola kérdőíves vizsgálata, illetve interjúk alapján bemutatja a tanárok számítógép-használati szokásait, főképpen az Internet és e-mail segítségével történő kommunikációt elemezve. Kitér az egyes iskolatípusok, településtípusok, tanári életkorok, nemek közti eltérésekre is. »
 
    
 

Török Balázs:
A diákok számítógép-használati szokásai – internetezés és elektronikus levelezés
 
 
Az Oktatási Minisztérium és az MTA Pedagógiai Bizottságának támogatásával 1999-ben végzett kutatás során az Oktatáskutató Intézet munkatársai arra kerestek választ, hogy az iskolák meglévő IKT-eszközeiket miképpen illesztik az iskolai életbe, a tanulási folyamatba. A kérdőívek, interjúk elemzése után e tanulmány szerzője az iskolai számítógépek alkalmazását a diákok szemszögéből vizsgálja: elsősorban a tanulói szokásokat, azok változásait mutatja be. »
 
    
 

Bognárné Pálvölgyi Márta:
Így használom az internetet az osztályfőnöki munkámban
 
 
ÚPSZ a címlaponTizedikes osztályommal az osztályfőnöki órák lehetőségeinek felhasználásával próbálom a mindennapi munka részévé tenni a világhálót. Társakat is találok kollégáim között, akikkel az ISZE tanfolyamain már megszerettettem a számítógépet, a multimédiát, az internetet. Tapasztalatainkat és ötleteinket egymással megosztva érdekesebbé, színesebbé, hasznosabbá és talán emlékezetesebbé tehetjük a sokszor beszürkült, unalmas osztályfőnöki órákat. »
 
    
 

ITEM I-II. – Iskolai teljesítménymérés számítógéppel  
 
ITEM I-IIAz egyik legfontosabb pedagógiai értékelési terület a tanulók tudásában, képességeiben az oktatás következményeképpen történt változások vizsgálata. Ehhez az adatok statisztikai feldolgozása mellett. a mérési tapasztalatok adatbázissá szervezése is szükséges, hiszen ennek révén követhetjük csak nyomon a tanuló fejlődését, a pedagógus eredményeit egy adott időszakon (akár egész iskolai pályafutásán) keresztül. Ezeket a szempontokat szem előtt tartva fejlesztettünk ki egy egyszerűen, számítógépes ismeretek nélkül használható, strukturált adatbázis-kezelő programcsomagot. »
 
    
 

Az „Így használom az Internetet” c. pályázat eredményei
Körösné Mikis Márta
 
 
Az OKI, az ISZE és az Új Pedagógiai Szemle által hirdetett „Így használom az Internetet" c. pályázat zsűrizése befejeződött. A pályázat célja az volt, hogy feltárjuk és közkinccsé tegyük azokat az eredményeket, pozitív és adaptálható pedagógiai tapasztalatokat, amelyek a magyar oktatási intézményekben az internetes laboratóriumok használata során születtek. »
 
    
 

Füvesi István
Informatikaoktatás nem informatika szakosoknak a felsőoktatásban
 
 
A Szegedi Tudományegyetem nem informatika szakos hallgatóinak képzési tervében mintegy 10 éve jelent meg az informatika. Azóta előképzettségüket és a velük szemben támasztható elvárásokat figyelembe véve egy alapozó, elméleti és gyakorlati ismereteket is nyújtó kurzus keretében ismerik meg a ma hozzáférhető legújabb eszközöket, melyek munkájukat rövid és hosszú távon is segítik. Az alapkurzust végzettek egy mélyebb ismereteket nyújtó speciálkollégium keretében válhatnak a szakmai munkájukat segítő informatikai eszközök rutinos használóivá. A dolgozat elhelyezi képzésünket a többi hazai felsőoktatási intézményben folyó hasonló jellegű oktatás rendszerében, s beszámol külföldi tapasztalatokról is. »
 
    
 

www.oki.hu
(Mészáros János)
 

Hoffmann Orsolya:
Számítógép a nyelvórán?
 
 
E rövid tanulmány célja, hogy a teljesség igénye nélkül összefoglalja az internet és a multimédia kínálta legújabb lehetőségeket az idegennyelv-tanítás módszereinek gazdagítása terén, és ötleteket adjon azok felhasználására. »
 
    
 

Mészáros Tamásné
A Multimédia alapjainak tanítása
 
 
Az előadásból megtudhatjuk, miért fontos a multimédia alkalmazása és oktatása, nemcsak középfokon, hanem már az általános iskola alsó tagozatán is. A multimédia a pedagógusok számára segítséget nyújt a tanórai differenciált foglakozások szervezésében, a diákok egyéni ismeretszerzését támogatja. A diákokat fel kell készíteni arra, hogy képesek legyenek használni a multimédia eszközeit, sőt értelmesen szelektálni tudjanak a gazdag választékból. A szerző évfolyamokra történő lebontásban, táblázatos formában foglalja össze azokat a tudnivalókat, tartalmakat, amelyeket célszerű lenne elsajátítania a diákoknak tanulmányaik során, az 1-12. évfolyamokon. »
 
    
 

Bánhidi Sándorné
Az ISZE eredményei az iskolai informatikai fejlesztések területén
 
 
Az informatika, ill. számítástechnika tanárok 1991-ben alapították egyesületüket (ISZE - http://www.isze.hu/), amelynek célja az informatikai kultúra terjesztése, az informatika tanárok érdekvédelme, szakmai programok és pedagógus továbbképzések szervezése. Az előadás az ISZE eddigi sokrétű, eredményes közhasznú tevékenységéről számol be. »
 
    
 

Kőrösné Mikis Márta
Dörzspapír és számítógép
 
 
Közel száz éve az olasz Maria Montessori számos taneszközt talált ki (pl. dörzspapírból kivágott betűket), amelyet a kisgyermekek oktatásában alkalmazott. Bár taneszközei ma is használatosak, egyre népszerűbb szerepet kap a számítógép, amely hatékonyan segítheti a gyermeki képességek fejlődését. Az előadás az információs és kommunikációs technika (IKT) kisgyermekkori alkalmazásának az elmúlt évtizedben elért jelentős hazai eredményeit mutatja be. Megismerkedhetünk a paperti Logo-mikrovilágok, az anyanyelvi kultúrát fejlesztő Cohen-pedagógia óvodai-iskolai tapasztalataival, hazai fejlesztésű és adaptált szoftverekkel, szakanyagokkal, kutatási eredményekkel. Helyzetképet kaphatunk az informatika tantervi megjelenéséről és a fejleszthető készségek-képességek gazdag választékáról is. »
 
    
 

Leölthető
Oktatási-nevelési programok, szoftverek
 
 
Ezen a helyen igyekszünk összegyűjteni a rendelkezésünkre álló tanterveket, tantárgyi szoftvereket. »
 
    
 

Esettanulmány Ausztráliából  
 
Az ausztráliai Kilvington Leánygimnáziumban (Kilvington Baptist Girls Grammar School) valamennyi tanár és diák hordozható személyi számítógépet használ a tanuláshoz. A háttérben átgondolt és komplex tanulási-környezet fejlesztési filozófiát találunk. A nagyszabású kísérlet tapasztalatairól az intézmény igazgatója készített esettanulmányt. »
 
    
 

Török Balázs
Digitalizált Oktatási Anyagok Katalógusa
 
 
Több bíztató jele van annak, hogy az oktatási rendszerben dolgozók -- elsősorban a pedagógusok -- felfedezték a számítógép-használat előnyeit. A tanártovábbképzések legnépszerűbb tanfolyamai a számítógép-használattal ismertették meg a jelentkezőket. A Sulinet (Írisz) hálózat kiépítése óta a középiskolákban elérhetővé vált a világhálózat, és ugyanezen program keretében folyik a digitális tananyagok fejlesztésének munkája is. Látható tehát, hogy az oktatási rendszerben tevékenykedők közül is egyre többen bizonyítják: készek modern eszközökkel, modern formában tudást közvetíteni. »
 
    
 

Engelbrecht Károly
A Sulinet oktatási anyagainak (CD-k) értékelése, felmérése
 
 
"A Sulinet keretében 1997 végén jutott több középiskola az Internethez való hozzáférés lehetőségéhez... Az 1998-as év tavasza táján (bár ez iskolánként eltérő időpont is lehetett) megérkeztek a Sulinet szoftvercsomagok. Általában az informatika tanárok, esetleg a könyvtárosok kapták kézhez a lemezeket. A hozzájuk adott vékonyka tájékoztató füzet igazából nem sok segítséget adott első pillanatban a tájékozódáshoz." »
 
    
 

Borbola István:
Átok vagy áldás? – Avagy mit kezdjünk a világhálóval?
 
 
A szerző előadásában az Internet iskolai nevelésre gyakorolt hatásának néhány problémájával foglalkozik. A világháló iskolai jelenlétét a közoktatás, az egyes intézmények fejlődése szempontjából nagy jelentőségű fejlesztésnek tartja. Az Internet hatalmas lehetőség mind a nevelés, mind az oktatás, különösen a tartalom és a módszerek gazdagítása szempontjából. Azok a problémák, amelyek ma az Internet iskolai alkalmazása, felhasználása terén jelentkeznek, nem az eszközből, hanem a felhasználás, az alkalmazás hiányosságaiból erednek.  »
 
    
 

Kárpáti Andrea:
Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata
 
 
„A nem szakértő felhasználó számára – márpedig a legtöbb diák és tanár ezek közé tartozik – a mai oktatási szoftverek nem könnyen használhatóak. A legtöbb szoftver nem is eléggé vonzó ahhoz, hogy arra ösztönözze a felhasználót, hogy erőfeszítéseket tegyen. Rövid távon pedig még pedagógiai hasznuk sem nyilvánvaló. Ha azt akarjuk, hogy a digitális taneszközök elterjedjenek az iskolában, először is meg kell győznünk a felhasználókat arról, hogy jók.” (Yamada, 1999) »
 
    
 

Az informatika: tantárgy vagy szemlélet? – Rendhagyó beszélgetés az informatika oktatási hatásairól
(Kőrösné Mikis Márta)
 
 
Az informatika iskolai oktatásának ma az egyik alapkérdése, hogy az információs korszak iskolájában változatlanul megmaradhat-e egy tantárgyként az informatika, vagy valami mássá, az iskolai tanítás és tanulás folyamatát átható általános szemléletté kell-e alakulnia. A kerekasztal-beszélgetésben arra keressük a választ, hogy ma milyen tényezők nehezítik az informatika iskolai alkalmazásának elterjedését. »
 
    
 

Megmutatni, hogyan működik a tudomány – Beszélgetés Csányi Vilmos akadémikussal
(Schüttler Tamás)
 
 
Csányi Vilmos akadémikus, etológus professzor szerint a természettudományok oktatásához készült tantervek azért válnak túlméretezetté, mert a tantervkészítők nem veszik figyelembe az ismeretszerzés folyamatában az elmúlt évtizedekben lejátszódott változásokat. Ma a gyerekek zöme nem csak és nem is elsősorban az iskolában szerzi a természet világára vonatkozó ismereteit, hanem az egyre gazdagabb folyóirat- és könyvkínálatból, a műholdas ismeretterjesztő csatornákból és az Internetből. A professzor szerint az iskolai természettudományi nevelésnek azt az ismeretszerzési és gondolkodási módot kell megmutatnia, ahogyan a tudomány művelői összegyűjtik a természetre vonatkozó sokféle ismeretet. »
 
    
 

Komenczi Bertalan:
Off line – Az információs társadalom közoktatási stratégiája
 
 
A szerző szóhasználata szerint az off line kifejezés alapvetően az új informatikai eszközök iskolai felhasználására vonatkozó, általánosan elterjedt elképzelések és az eddigi gyakorlat lehetséges alternatíváira utal. A tanulmány egy olyan alternatív, az információs társadalom kihívásaira felkészítő közoktatási stratégia körvonalait vázolja fel, amely az olvasót továbbgondolkodásra és saját elképzeléseinek megfogalmazására, illetve kialakítására készteti. A szerző írásával hozzá kíván járulni egy közmegegyezésen alapuló, az oktatási rendszert az információs vagy tudástársadalom igényeinek megfelelően módosító cselekvési program kialakításához. »
 
    
 

Fehér Péter:
A számítógép az oktatásban a harmadik évezred küszöbén
 
 
A 90-es években az iskolák világméretű számítógépesítésének lehetünk tanúi, konferenciák és publikációk sora követi egymást, ahol a szerzők és előadók a sikerekről számolnak be. Kialakulóban van az új módszertan, a „digitális pedagógia”, amely arra tesz kísérletet, hogy kifejlessze a leghatékonyabb módszereket és tartalmakat a számítógéppel segített oktatás számára. A tanulmány a legnevesebb külföldi szakemberek véleményét veti össze a hazai helyzettel annak érdekében, hogy világossá váljon, merre tart a világ a harmadik évezred küszöbén. »
 
    
 

Csákó Mihály:
Általános iskolai pedagógusok és az iskolai számítógépek használata
 
 
A számítástechnika iskolai bevezetésére a nyolcvanas években indult program az addigi legjelentősebb egyedi fejlesztési program volt a magyar oktatásügyben. Az MKM folyó informatikai (Internet) projektje tehát tíz éven belül másodízben ad rendkívüli lökést az iskolai informatizálás folyamatának. A szerző ebből az alkalomból tekinti át a felmérések tükrében a pedagógusok számítástechnikára vonatkozó attitűdjének változását tíz év alatt. »
 
    
 

E-learning szervezettár  
 
COEDUA COEDU az e-learning elterjedését, szabványosítását és korszerűsítését szorgalmazó szervezeteket gyűjtötte össze. Az ábécérendbe szedett felsorolás általában a nemzetközi kitekintéssel bíró szervezeteket, illetve a hazai kezdeményezéseket összegezi, továbbá tartalmaz néhány tanároknak szóló legjobb gyakorlatot gyűjtő tananyagforrást.
 
   
 

Multimédia az oktatásban – konferencia  
 
Dunaújvárosi FőiskolaA „Multimédia az oktatásban” című konferenciasorozat következő országos rendezvényét a Dunaújvárosi Főiskola és a APPLE Magyarországi Képviselete közösen szervezi. A szervezők folytatni kívánják az elmúlt évek sikeres hagyományait, mindazt, amit a korábbi rendezők (PATE Georgikon Kar Keszthely, EKTF Eger, BME, SZÁMALK Budapest, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapest) felvállaltak.
 
   
 

A technológia hatása a tanulásra – társadalmi, kulturális és politikai nézőpontból  
 
Az angol nyelvű internetes tanulmány egy olyan sorozat részét képező áttekintés, amelynek az a célja, hogy háttér-információkat szolgáltasson és forrásokat jelöljön meg az új információs technológia oktatási szerepének, eddigi hatásának tanulmányozásához.
 
   
 

A tanár változó szerepe  
 
EUNAz új információtechnika megváltoztatta a tanítást és a tanulást és ez hatással van a tanár szerepére is. Milan Hausner, egy prágai iskola igazgatója – aki oktatási szoftverek minősítésével is foglalkozik – rövid angol nyelvű tanulmányában a gyakorló tanár nézőpontjából vizsgálja a kérdést. + + + + +
 
   
 

Elektronikus hét az európai iskolákban  
 
EUNAz Európai iskolai hálózat (EUN) és az Európai Bizottság május 7 és 11. között megrendezi az elektronikus iskolák hetét. A hálózati rendezvényhez csatlakozó iskoláknak lehetőségük nyílik bemutatni azt, milyen leleményesen használják az informatikai eszközöket tanulási környezetük színesítésére. A program emellett együttműködése, közös programokon való munkálkodásra is bátorítja az iskolákat. Az innovatív KIT-használatot elismerésben részesítik a szervezők.
 
   
 

Virtuális campus  
 
BlackboardEgy virtuális campusra jut az, aki felkeresi ezt a Washigtonban szerkesztett homepage-et. A legkülönbözőbb témákban (művészet/zene, üzlet, computer, oktatás, műszaki tudományok, hobbik, idegen nyelvek, jog, irodalom, orvostudomány stb.) válhat a felhasználó instruktorrá vagy diákká: hozhat létre saját kurzust, csatlakozhat más létező programokhoz, elvégezhet regisztrált tanfolyamokat, kapcsolatba léphet egyénekkel és csoportokkal, vitákat kezdeményezhet, illetve részt vehet különböző fórumokon, cseveghet vagy böngészhet, ahogyan éppen kedve tartja. A honlapról több, mint 70 ország összesen 7500 oktatási intézménye érhető el. Világszerte 3,5 millió ember tanít és tanul a világhálóról szabadon letölthető szoftvernek a segítségével.
 
   
 

Robot az iskolában  
 

Váradi Gyula

Ha kiejtjük azt a szót, hogy ROBOT, mindenkinek a képzeletében egy gépember jelenik meg. Egyre több film, videóklip, képregény, tévéműsor témája és szereplője a robot, amelyek – bizonyos értelemben – felelősek ezért a robotképért. A „Csillagok háborúja" csetlő-botló robotjai csak a jövő „intelligens gépei" lehetnek, a ma robotjai elsősorban ipari, kutatórobotjai rendszerint kevésbé „emberiek", és olyan feladatokat látnak el helyettünk (gépiesen, gyorsan, pontosan), amelyeket szívesen átengedünk nekik: monoton munkát végeznek, súlyos tárgyakat mozgatnak, veszélyes, egészségtelen környezetben dolgoznak... A robotok megjelenésével bizonyos nem technikai, társadalmi problémákkal is szembe kell nézni: munkanélküliség, elembertelenedés... A technika önmagában soha nem emberséges vagy embertelen, viszont a különféle hatásokkal időben foglalkozni kell, az arányok felborulása így megelőzhető. A pedagógusok feladata, hogy felkészítsék a jövő nemzedékét ezekre a problémákra és – legalább is alapszinten – megismertessék a tanulókat a kor technikai környezetével, és ebben a robotok is benne vannak.

Dokumentáció letöltése (doc, 2 MB)

w

 
   
 

Elektromosságtan 7-8. o. (a Halász-féle fizikakönyv HTML formátumú feldolgozása)  
 

Weinémerné Kovács Marianna, Weinémer Sándor

Az elkészített tantárgyi oktatóprogram az elektromosságtan témakörét dolgozza fel. Két témakörre bontottuk az elektromosságtant:

  • Az elektromos mező és elektromos áram
  • Az elektromos és mágneses mező kölcsönhatása
  • A menüpontok, amelyek mindkét részben azonosak:
  • Fogalmak
  • Tudósok
  • Mértékegységek
  • Feladatok
  • Képshow

    Letöltés (zip, 6,5 MB)
    Dokumentáció (Word, 34 KB)

    w

     
       
     

    Függvénysuli  
     

    Hegdűsné Eng Zsuzsa

    A matematikatanítás egyik legfontosabb témaköre a relációk, és ezen belül a függvények, de a függvény fogalma nagyon elvont, így csak lassú érlelési folyamatban, sok-sok gyakorlati példa megoldásával alakítható ki. A gyerekek képi dominanciájú gondolkodásából a fogalmi gondolkodásba való átmenetet a grafikus ábrázolás nagymértékben segíti. A szám-szám függvények ábrázolása más tantárgyakkal való koncentráció miatt – pl. fizika – gyakorlati szempontból is fontos, hiszen így a grafikon a valóságban lejátszódó folyamatot vetíti le, továbbá az általános iskolai 7-8. osztálynak megfelelő évfolyamokon a függvények jellemzésére még csak a grafikon geometriai tulajdonságából lehet következtetni. A – kezdőknek" függvényábrázolást oktató, gyakoroltató program. A magyar nyelvű, menüvezérelt, súgóval is rendelkező program hasznos segítséget nyújt függvénytani alapismeretek elsajátításához tanórai és órán kívüli használat esetén is. Matematika órán tanár által történő bemutatásra, számítástechnika órán, szakkörön, esetleg otthon pedig önálló kipróbálásra ad lehetőséget az alkalmazás.

    Letöltés (zip, 488 KB)
    Dokumentáció (zip, 360 KB)

    w

     
       
     

    Belsőégésű motorok  
     

    Vizi József

    A program a belsőégésű motorok történetét, működését, fajtáit mutatja be sok képpel és egy animációval illusztrálva. A fontosabb fogalmakat külön fogalomtárban is megtalálhatjuk. Részletesen a négyütemű Otto-motor van kidolgozva, a többinél főleg az eltéréseket mutatja be a program. Ha értékelni is szeretnénk a tanulók munkáját, a feladat menüpontot választva erre is lehetőség van. A program le is osztályozza a tanulók teljesítményét. Tapasztalatom szerint egy tanóra alatt végig ér a programon a tanuló, feltéve, hogy nem kalandozik el a felkínált Internet adta lehetőségekben (A "történet" végén az egyes autómárkákra kattintva az Internetre jutunk!).

    Letöltés (zip, 11 MB)
    Dokumentáció (Word, 22 KB)

    w

     
       
     

    Girls on the Net – Lányok a hálón  
     
    Az Amot középiskola nagy hangsúlyt fektet az információs technológiák alkalmazására. Különösen fontosnak tartják a lányok oktatását és eltérő módszertani szükségleteiket.
     
       
     

    The Educational Technology Journal  
     
    Az oktatás technológiával kapcsolatos szaklap honlapja a megjelenő számok tartalmán túl cikkeket, tananyagokat, oktatással kapcsolatos módszertani ismereteket tartalmaz és széles választékát nyújtja az internet iskolai használatának.
     
       
     

    CORDIS- I*M Europe Portal Page  
     
    CordisA CORDIS az Európa Uniót érintő linkgyűjtemény bevezető lapja, amelyről számtalan oktatással kapcsolatos címhez juthatunk. Innen elérhető pl. az ISFO (Information Society Website), a MLIS (Multilingual Information Society), az IST (Information Society Programme) honlapja.
     
       
     

    TEEM-Teachers Evaluating Educational Multimedia  
     
    Az angol honlap célja az oktatási gyakorlatban bevált multimediás módszerek és anyagok közzététele.
     
       
     

    A Senior Net Oktatási Hálózata  
     
    Senior Net A Senior Net olyan informatikai honlap, melynek célja a élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek megteremtése oly módon, hogy az idősebb felnőtt generációt is a számítástechnika és az internet használatához segíti.
     
       
     

    CCC – Computer Curriculum Corporation – Számítástechnikai képzési Programok Társasága  
     
    ccc...A Társaság több mint 30 éves múltra tekint vissza. Tanároknak és tanulóknak kínál nélkülözhetetlen készségbeli fejlesztő programokat, számítógépes felhasználási lehetőséget, értékelési eszközöket.
     
       
     

    Kalandozások Informáciországban  

    Közoktatási Rendszergazdák Egylete  

    Ha úgy találja, hogy valami fontosat kihagytunk ezen témakört (Az informatika oktatási alkalmazása) érintően, akkor kérjük ezen a nyomtatványon jelezzen!

    (Figyelem! Ez a nyomtatvány ennek a lapnak a hiányosságainak jelzésére szolgál. Ha általános érvényű megjegyzése van, itt jelezze!)

    Az Országos Közoktatási Intézet 2002. októberében megrendezi a
    A tanulás fejlesztése
    című szakmai konferenciát

    Megjelent a
    Magyar Közoktatás 2001
    Konferenciakötet

    A modernizációt segítő reformok elodázhatatlanok

    A tantárgyak helyzete
    A Program- és Tantervfejlesztési Központ kutatási anyaga

    Pályázat
    a Közoktatási Vezetőképző Intézet igazgatói tisztségére

    A tantervek körüli hitviták ma már kívül rekednek az iskolák falain

    Benda József:
    A kooperatív pedagógia szocializációs sikerei és lehetőségei Magyarországon I.

    Csorba F. László:
    Testvéri tantárgyak II.

    Szira Judit
    A projektmódszerről

     
    Korábbi aktualitások »