Sulinet - Ablak a világra
Országos szakmai-módszertani konferencia
Bp. 1998. március 30-31.
Az alábbiakban a konferencia előadásainak kivonatát olvashatják, amennyiben megkaptuk azt a szerzőktől. A szerzők elérhetőségét is közöljük. Ahol hivatkozás történt interneten elérhető helyekre, azt megjelöltük. A konferenciát a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal együttműködve az OKKER Oktatási, Kiadói és Kereskedelmi Kft. szervezte. (1067, Budapest, Csengery u. 68., Tel/Fax: 332-4587 vagy 332-4588)
A konferencia célja annak elemzése volt, hogy a Sulinet program keretében kialakított Internet hálózat oktatási alkalmazása során milyen módszertani elveket, eljárásokat célszerű követni. A konferencia előadásai a következő kérdések köré csoportosultak: Milyen szerepet várhatunk és várunk az oktatásban az Internet alkalmazásától? Hogyan működik e rendszer az oktatásban, hogyan tanul általa a tanuló? Mi a tanár feladata az Internet oktatási alkalmazása során? Milyen anyag kerüljön a hálózatra, milyen CD-ROM-ra?
Magyar Bálint: Sulinet-Válasz egy kihívásra
Racskó Péter: A Sulinet jelenlegi helyzete, tervek
Kárpáti Andrea: Számítógéppel segített oktatás külföldön
Komenczi Bertalan: Nyitott tanulási környezet és forrásközpontú tanulás az informatizálódó társadalomban
Kárpáti András: Sulinet Program - Tartalomszolgáltatás
Stóka György: Lexikális ismeretek és az Internet
Bene Béla: Internet az állampolgári ismeretek oktatásában
Nádasi András: A ‘Tanszermúzeum’ CD-ROM fejlesztésének tapasztalatai
Szedlay Péter: Pályaválasztás és munkahelyválasztás az Interneten
Kovács Győző: Sulinet és teleházak
Keserű Katalin: Geszta program
Zimányi Magdolna: Sulinet a tanfórum tükrében
Balogh Imre: Matematika és hálózatok
Varga-Umbrich Károly: Internet a fizika és a biológia oktatásában
Tolnai László- Berta Miklós-Horváth András: Egy internetes tananyagfejlesztő program
Megyesi László: Az Interaktív matek CD készítésének néhány általánosítható tapasztalata
Tar Zsuzsa: Az Internet kezdőcsomag az iskolában
Lux Zoltán: Az 1956-os magyar forradalom története az Interneten
Szentpéteri József: Történelem-oktatási kísérlet: a CD-ROM-tól az Internetig (Árpád-kor)
Csanádi Miklós: Web szerkesztések
Nagy Ádám: Az informatikáról alkotott képünk
Medve Anna: Az Internet alkalmazása az adatkezelés és az adatbáziskezelés tanításában
Kokas Károly: Saját készítésű tematikus "internet konzervek" a tanórán
Tátrai József-Steiner Csaba: HTML és Java kicsiknek és nagyoknak
Jakab Zsolt: Digitális tankönyvek készítése
Hentz Károly: Műszaki tárgyak oktatása
Koczka Ferenc: Számítógépes hálózat az oktatásban és távoktatásban
Orczán Zsolt: Az Internet hálózaton támogatott oktatás tapasztalatai
Fehér Péter: Mire jó egy iskolai Intranet hálózat?
Kocsisné dr. Baán Mária: Korszerű tananyagok és az oktatási módszerek fejlesztése nemzetközi együttműködésben
Szerencsés György: Számítógéppel segített oktatás és tanulás módszertani kérdései
Osváth Péter: Milyen oktatási anyag kerüljön a hálózatra?
Nahalka István: Számítógép és modern pedagógia
Herendi István: Internetre alapozott módszerek alkalmazása a tanárok továbbképzésében
Zsakó László: Az internetes és multimédiás oktatás módszertani kérdései
Borbola István: A Sulinet programhoz kapcsolódó központi fejlesztések, források 1998 első félévében
Barótfi Ákos: A multimédia és az Internet alkalmazhatósága az oktatásban
Ivanics Dóra-Kiss Árpád: Az Internet felhasználási lehetőségei az egyes műveltségterületeken a frontális órai és az otthoni munkában
Kis-Tóth Lajos: A Sulinet program tanárképzési és továbbképzési konzekvenciái
Racskó Péter: A Sulinet jelenlegi helyzete, tervek
Racskó Péter ismertette a Sulinet program jövőbeli fejlesztéseit, és néhány olyan gyakran felmerülő, de elsősorban nem technikai, hanem emberi és szakmai tényezőre hívta fel a figyelmet, melyek a program teljes iskolai sikerét akadályozzák - különösen az általános iskolák esetében. Ezek között említette, hogy nagyon nagy a fogadókészségbeli különbség az általános iskolákban. Van néhány olyan iskola, amely a középiskolákkal egyenlő, vagy annál magasabb szinten képes fogadni az internetet, és van olyan, ahol egyáltalán nincs fogadókészség, hiszen nincs egyetlen informatika szakos tanár sem. Itt lassabb tempóban kell haladni, hogy az iskola a változásokat be tudja fogadni. Természetesen a középiskolák esetén is előfordulnak negatív tapasztalatok. Racskó Péter a tartalomfejlesztés kapcsán említette meg, hogy kifejezetten az internetes oktatási technikára szeretnének koncentrálni, ami szakmai-módszertani szempontból nemcsak Magyarországon, de külföldön is kihívások elé állítja a szakértőket és fejlesztőket. Korlátozott mennyiségű anyag átvitelére van lehetőség, korlátozott sebességgel, de ezeknek rendelkezniük kell olyan multimédiás lehetőségekkel, ami megkülönbözteti őket egy hagyományos oktatási anyagtól.
Kárpáti Andrea: Számítógéppel segített oktatás külföldön
Kárpáti Andrea azzal a kijelentéssel kezdte előadását, hogy a számítógép megjelenése az iskolákban a legnagyobb változás, amelyhez ebben az évszázadban ennek a sok viszontagságot megélt intézménynek alkalmazkodnia kell. Ennek az alkalmazkodási folyamatnak a nehézségeiről és sikereiről számolt be előadásában a Sulinethez hasonló amerikai, kanadai, finn és német programok tapasztalatai alapján. A tanulmányból kiemeljük azokat az internet helyekre történő hivatkozásokat, melyek vagy a módszertani kérdésekhez, vagy pedig a programok történetéhez kapcsolódnak.
Tájékozódás a pedagógiai hálón:
Kathy Schrock Útmutatója Tanároknak, Peterson Oktatási és Álláskereső Központja, Tenny Oktatási Oldalai, Tanár-háló, Tanulási Tér, Oktatás világa, Nemzetközi Oktatástechnológiai Társaság, Szövetség a Számítógépes Kultúra Fejlesztéséért, UNESCO-Web világ és oktatással kapcsolatos további hírek.
Kanadai kapcsolatok:
Közösségi Hozzáférési Program, Kanadai Schoolnet Program, Kanadai Kutatási Integrációs Rendszer, "Alulról jövő kezdeményezés" - kanadai tanárok által létrehozott tananyagbank, Iskolai Hálózati Digitális Gyűjtemény, távoktatási kurzusok anyagainak gyűjteménye.
Németországi kapcsolatok:
Német Schulweb program, a berlini Humbold Egyetem kutatóinak értékelése a programról, a program előkészítő kutatása, WWW az iskoláknak - Információs szolgálat.
Finnországi kapcsolatok:
Helsinki Iskolái - 2001 Program, Finn fejlesztők által készített angol nyelvű oktatási anyagok bemutatása.
Kárpáti Andrea tanulmánya végén hangsúlyozza a kölcsönös folyamatos tájékozódás fontosságát: " A nemzetközi programok áttekintésével sem a 'bezzeg ott...' , sem a 'bezzeg nálunk...' érzése nem helyénvaló. Problémáink közösek, s talán a lehetőségeink között sem áthidalhatatlan a szakadék. Fontos, hogy tudjunk egymásról, hogy egy kanadai, német vagy finn összefoglalóban néhány év múlva a magyar eredmények is ott legyenek."
Az előadó elérhetősége: ELTE Neveléstudományi Tanszék, 1146 Bp., Ajtósi Dürer sor 19-21. Tel: 343-5190, Fax: 343-4454. E-mail: karpatia@isis.elte.hu
Stóka György: Lexikális ismeretek és az Internet
Stóka György a lexikális ismeretek által lefoglalt agyi tárolókapacitás felszabadítása legcélravezetőbb eszközének az információs technológiákat, számítógépet és internetet tartja. A legoptimálisabb esetben az agy részbeni tehermentesítése érdekében "párhuzamosan" kellene kapcsolni a szürkeállomány és a számítógép adattároló, illetve adatelérő funkcióit.
Az előadó elérhetősége: Stóka György, tanszékvezető főiskolai docens, Comenius Tanítóképző Főiskola, Sárospatak
Bene Béla: Internet az állampolgári ismeretek oktatásában
Az előadó bemutatta a diákjogokról szóló oktatási anyagát.
Nádasi András: A ‘Tanszermúzeum’ CD-ROM fejlesztésének tapasztalatai
Az előadó (ELTE TTK Oktatástechnikai Csoport) ismertette a "Tanszermúzeum" CD-ROM szerkezetét, és kitért a fejlesztés során megfigyelt technológiai és metodikai tapasztalatokra.
Szedlay Péter: Pályaválasztás és munkahelyválasztás az Interneten
Előadásában Szedlay Péter a Taninfo Bt. internetes oktatási információs szolgáltatásait mutatta be.
Kovács Győző: Sulinet és teleházak
Kovács Győző (- a Teleház Szövetség elnöke) előadásában megállapította, hogy a teleház mozgalom és a Sulinet célkitűzései között nagyon sok közös vonás van, ezért a Magyar Teleház Szövetség - még a Sulinet program indulása idején - arra bíztatta a kistelepülések teleházait, hogy vegyék fel a kapcsolatot a helyi iskolákkal és egyeztessék informatikai, illetve tartalomszolgáltatói elképzeléseiket. Talán ennek a felhívásnak is köszönhetően már vannak olyan települések, ahol a teleházak az iskolákban jöttek létre egyesítve és jobban kihasználva ezzel a Sulinet és a teleház mozgalom révén kapott erőforrásokat. A két program ugyanis nem konkurense egymásnak, sokkal inkább kiegészítője, a Sulinet program az iskolásoknak az informatizált társadalomra való felkészülését és a korszerű informatikai eszközöknek a minél sokrétűbb alkalmazását szolgálja, a teleház mozgalom - felnőtt szinten - ugyanezt tűzi ki célul, miközben a település felnőtt lakossága - lépésről-lépésre- a napi munkájában és az ügyeinek intézésében is alkalmazásba veszi a teleházba telepített korszerű informatikai eszközöket.
Keserű Katalin: Geszta program
A Geszta 2000 program egy multimédia internet diákprogram, melynek első lépéseként diák krónikásokat kerestek, az ország kulturális, természeti értékeinek felfedezésével és dokumentálásával kirajzolódik, hogy a diákok szerint milyen értékeket érdemes az eljövendő évezredre átmenteni. A legaktívabbnak e folyamatban az Aggtelek-Kazincbarcika-Ózd környékén működő diákköztársaság, kamaszparlament bizonyult. (Kamaszparlament- Őrhegy Egyesület - 3600 Ózd, nemzetőr u. 10. Tel/fax: (48) 471-806)
Zimányi Magdolna: Sulinet a tanfórum tükrében
Az előadó felhívta a figyelmet sok érdekességre, amit a tanfórumban olvasható. Például: Tanforum levelezési lista - Tanárok vitafóruma, Magyar középiskolák a hálózaton, Magyar általános iskolák a hálózaton, Középiskolai tantárgyak WWW lapjai stb.
Az előadó elérhetősége. A tanfórum elérhetősége.
Balogh Imre: Matematika és hálózatok
Az előadás a matematika és az Internet kapcsolatának néhány vonatkozását elemezte, a teljesség igénye nélkül. A matematika és az internet kölcsönhatásban vannak, először a matematika hatott az internetre oly módon, hogy lehetővé tette a létrejöttét. Most azonban a hatás már fordított irányú is. Külön említésre került a matematikaoktatás, illetve távoktatása az internet segítségével. A szerző a Bezsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanára.
Nagy Ádám: Az informatikáról alkotott képünk
Az előadó egy a Műszaki Egyetemen lebonyolított kísérlet eredményeiről számolt be. Kiindulópontként az informatika és a számítástechnika közti különbséget világította meg, majd az informatikai intelligencia fogalmát (a változó informatikai helyzethez való alkalmazkodási és problémamegoldó készség) definiálta. Kísérleti modellükben az informatikai tudást statikus és dinamikus, illetve elméleti és gyakorlati elemekre bontották. A vizsgálatot a műszaki pedagógusképzésben és a műszaki szakképzésben érdekeltek körében végezték. A kérdőívvel a hallgatók informatikai tudásának struktúráját kívánták mérni. Az adatok elemzéséből arra próbáltak választ találni, hogy mennyire jelennek meg a hallgatók tudásában a statikus-dinamikus, illetve elmélet-gyakorlati összetevők. A kis létszám miatt a csak orientáló kísérletnek tekintett vizsgálat arra mutatott rá, hogy a hallgatók elméleti-gyakorlati, illetve statikus-dinamikus tudása közelítőleg egyenlő, de tudásmennyiségük gyakorlatilag semmilyen igényszintet nem üt meg. Megállapították, hogy az informatika-oktatást mihamarabb gyakorlatorientálttá és "platformfüggetlenné" kell tenni, hiszen az informatika rohamléptű fejlődése miatt nem érvényesek rá a hagyományos szabályok, nem bizonyos, hogy a hagyományos tanár-tananyagközpontú oktatással attitűdváltozást és hosszan tartó eredményeket lehet elérni. Ezzel együtt az informatikai élet igen hamar túllép a statikus gondolkodáson-tudáson, így jóllehet csak az önnevelés-önfejlesztés lehet a megoldás.
Az előadó PhD aspiráns a Budapesti Műszaki Egyetem Műszaki Pedagógiai Tanszékén.
Medve Anna: Az Internet alkalmazása az adatkezelés és az adatbáziskezelés tanításában
Az előadó felhívta arra a figyelmet, hogy gyakori eset, hogy az adatkezelés tanítását valamely adatkezelő szoftver tanításával helyettesítik. Az adatkezelő eszköz használata előtt szükséges kialakítani a tanulóban azt a képességet, hogy felismerje az adatok sokféleségét és logikai összefüggéseit. Mivel kevés az élettapasztalatuk, a fogalmak kialakítása frontális ismertetéssel, vagy szemléltetéssel nem eredményes, feladat-orientáltan pedig idejekorán alkalmazni kell adatkezelő szoftvert a feladatmegoldáshoz. Az Internet alkalmazásával a tanár feladattípusokat specifikálhat, amelyek megoldása során elsajátítják a képesség szintjén az adatkezelést és a kapcsolódó fogalmakat. Az Internet alkalmazása az adatbázis kezelés tanításában egy olyan eszköz a tanár kezében, ami lehetővé teszi megfelelő módszertani elemek alkalmazásával, hogy elválassza az adatfeldolgozást és az információ értelmezését valamely adatkezelő szoftver sajátosságainak ismertetésétől.
Az előadó elérhetősége. (Veszprémi Egyetem, Tanárképző Kar, Matematikai és Számítástechnikai Tanszék)
Kokas Károly: Saját készítésű tematikus "internet konzervek" a tanórán
A szerző előadásában azokat a módszereket ismertette, melyek segítségével a saját internet gyűjtések a legjobban hasznosíthatóak, CD-re írhatóak, vagy akár a hálózaton is szolgáltathatóak. A kialakult módszertan elsősorban unixos rendszerekre támaszkodik, de mivel a Sulinetben elsősorban MS operációs rendszerekre kell támaszkodni, a szerző erre is ötleteket ad. Mindezekre azért van szükség, mert nem valószínű, hogy a diákok a tanórák keretében oldják meg az egyes feladatokat, az viszont szakmailag is egy érdekes kihívás, ha az internetes információforrásokat videóhoz, diához, fóliához kötik, vagy más módokon építik be a tananyagba, akár puszta illusztrációként.
Az előadó elérhetősége. (JATE Egyetemi Könyvtár, Szeged)
Tátrai József-Steiner Csaba: HTML és Java kicsiknek és nagyoknak
A Sulinet programhoz kapcsolódott intézményekben megjelenik az igény az iskola saját web oldalainak elkészítésére, ezen keresztül a HTML nyelv tanítására. A honlapok készítése során érdemes kitérni az újabb lehetőségek irányába is, Javascriptek és JAVA-appletek elhelyezésével. Így dinamikus, mozgó dokumentumokat lehet alkotni. Ennek azonban vannak árnyoldalai is. A forma a tartalom rovására mehet, az eszköz határozhatja meg a célt. Az előadás a HTML és JAVA nyelv oktatásának a szerzők által kipróbált módjairól, mikéntjéről szól.
A szerzők elérhetősége: Veszprémi Egyetem Matematika és Számítástechnikai Tanszék.
Jakab Zsolt: Digitális tankönyvek készítése
Az előadás a következő témaköröket érintette: a digitális szövegfeldolgozás áttekintése; a hagyományos könyvkiadás problémái; példányszám és költség korlátok; a "print-on-demand" elve, azaz nyomtasd ki, ha szükséges; a digitális dokumentumok (tankönyvek) készítésének problémái; az Adobe Acrobat szoftver lehetőségei; válaszok a felmerülő kérdésekre.
A szerző elérhetősége. (Fontoló Stúdió, stúdióvezető)
Hentz Károly: Műszaki tárgyak oktatása
Az előadás a következő témakörökkel foglalkozott: a korszerű informatikai rendszerek felhasználási lehetőségei a műszaki ismeretek oktatásában. Az Internet adta lehetőségek és a műszaki oktatás sajátosságai. Internet, intranet, multimédia, hipertext, mint hatékony eszközök az oktatásban. Grafikus modellek, számítógépes modellezés, szimuláció, működés-modellezés. Dinamikus animáció a műszaki ismeretek oktatásában.
Az előadó a GATE Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karán tanít.
Orczán Zsolt: Az Internet hálózaton támogatott oktatás tapasztalatai
Az előadás lényege a következő volt: A CD-ROM-on lévő multimédiás oktatási anyag kiegészítése a CD-ről közvetlenül elérhető WEB-oldallal, ahol a CD tartalmához közvetlenül kapcsolódó tananyagtartalmak érhetők el. Így a CD-n lévő állandó (statikus) tartalom mindig kiegészíthető, frissíthető, aktualizálható dinamikus anyaggá válik az Internet révén.
A szerző az Innovatív Oktatási technológiák Kft. munkatársa.
Zsakó László: Az internetes és multimédiás oktatás módszertani kérdései
A módszertani kérdések közül az előadó az alábbi nagy területeket tekintette át: oktatási szoftverek típusai, értékelése; az Internet adta lehetőségek és szolgáltatások; a multimédiás oktatási anyagok értékelése; tananyag-kialakítási, -elhelyezési szabályok; az internetes, multimédiás oktatás veszélyei.
Az előadó elérhetősége. (ELTE TTK Informatikai Tanszékcsoport, Informatika Szakmódszertani csoport)
Barótfi Ákos: A multimédia és az Internet alkalmazhatósága az oktatásban
A szerző szerint napjainkban - a növekvő igényekre válaszolva - egyre terjedő távoktatás, valamint a rohamosan bővülő technikai fejlődés eredményeképpen a távoktatásba is kezdik bevonni az új technikai eszközöket. A multimédia mint viszonylag új eszközcsoport, technológia sem kerülhette el ezt a folyamatot, kiváltképp úgy, hogy a tulajdonságai - az oktatásban mérvadó szempontokat a legmesszebbmenően figyelembe véve - feltűnően alkalmassá teszik a távoktatásban való alkalmazásra. Az előadás elemezte a multimédia távoktatásban való alkalmazhatóságával kapcsolatos kérdéseket, és rávilágított arra, hogy milyen folyamat eredményeképpen jutott el a multimédia addig, hogy a távoktatásban alkalmazni lehessen.
A szerző a Budapesti Műszaki Egyetem, Természet- és Társadalomtudományi Karán a Műszaki Pedagógia tanszéken PhD aspiránsként dolgozik.
Kozma Róbert a konferencia szakmai bizottságának elnökeként összefoglalta a két nap alatt elhangzott előadások tanulságait és felvázolta a továbbhaladás lehetséges irányát.