05. Internet és reklám (2006-11-22, BME Internet, óravázlat)

Nyitó sztorik:

1. Google: reklámokra épülő világsiker. A cég árbevételének jelentős része a keresőtalálatok mellett, illetve a partnerek weboldalain megjelenített reklámokból folyik be. 2006 őszére „a Google közel 50 százalékos részesedést szerzett az amerikai online keresési piacon. A második helyezett Yahoo mindössze 23,9 százalékot, míg Microsoft MSN-je 8,8 százalékot tudhat magáénak. […] A CNN Money-nak nyilatkozó egyik elemző szerint a Google-papírok még mindig vonzónak tűnnek, mivel az elemzők egyelőre nem számolnak az online videohirdetésekben és egyéb grafikus hirdetési megoldásokban rejlő lehetőségekkel.” (http://index.hu/tech/uzlet/gshare1121/)

2. Spam, mint reklám:

A magyar „gyakorlatról”:

>> From: Zoltán [mailto:zoltankonkoly@yahoo.com]

>> Sent: Wednesday, November 22, 2006 5:46 AM

>> Subject: Ajánlat

>>

>> Tisztelt Cégvezető!

>>

>> Felajánlok az Ön cégének 750.000 db. Magyarországi email címet,

>> marketing

>> célokra. Az ára: 120.000 Ft. Gondoljon csak bele, hogy mennyibe kerülne

>> ennyi prospektust legyártatni. Így egyszerűen eljuttathatja ajánlatát

>> több

>> ezer emberhez.

>>

>> Ha érdekli ajánlatom, keressen a fenti email címen.

>>

>> Remélem segíthetek cége működésének fellendítésében.

>>

>> Üdvözlettel:

>> Zoltán

És néhány spam statisztika 2006-ban:

· Email considered Spam 40% of all email

· Daily Spam emails sent 12.4 billion

· Daily Spam received per person 6

· Annual Spam received per person 2,200

· Spam cost to all non-corp Internet users $255 million

· Spam cost to all U.S. Corporations in 2002 $8.9 billion

· States with Anti-Spam Laws 26

· Email address changes due to Spam 16%

· Estimated Spam increase by 2007 63%

· Annual Spam in 1,000 employee company 2.1 million

· Users who reply to Spam email 28%

· Users who purchased from Spam email 8%

· Corporate email that is considered Spam 15-20%

· Wasted corporate time per Spam email 4-5 seconds

(Evett, 2006)

3. „A Magyar Online Hirdetési Index (MOHI) szerint az idei [2006-os] esztendő harmadik negyedévében 1 milliárd 84 millió forint volt a nyolc MOHI-tag együttes tiszta online hirdetésbevétele, ami az előző év azonos időszakához képest 50,9 százalékos növekedést jelent. Az idei első háromnegyedévben a MOHI-tagok 3 milliárd 379 millió forint bevételt termeltek, ez a tavalyi 2 milliárd 202 millióhoz képest 53,5 százalékos bővülést mutat.” (A MOHI nyolc oldalra vonatkozik: Habostorta, Házipatika, Index, Napi Online, Origó, Portfolió, Ringier Online, Sanoma Online) (Idén 50 százalékkal nő az online hirdetési piac)

Érvek

Mi a reklám funkciója általában?

• Funkció:
• Információközlés egy termékről,
• a termék eladása (értékesítés ösztönzés),
• tágabb körben a brand ismertségének, a gyártó imidzsének alakítása.
• „Mellékhatásként” a reklámot közlő tevékenységének finanszírozása (pl. a kereskedelmi tévék „ingyenességéért” a saját szemünkkel-időnkkel fizetünk, amikor reklámot adnak)
• Diszfunkció: fogyasztásra sarkall, torz vágyakat, képeket sugallhat stb. (a reklám démonizálása)

Az online reklám természete – avagy mire jó az internetes reklám

• célcsoportra szabhatóbb reklámok
• olcsóbb (de tényleg az?)
• jobban mérhetőség (mihez képest)
• zavaró hatásuk, jogi problémáik (ld. kéretlen reklám)
• gyakran aktivitást igényel a fogyasztó részéről (rákattintás) – sokan negligálják (kevés átkattintás), nem hatékony

A reklám és beágyazódása az üzleti tevékenységekbe:

• Marketing (áruértékesítés, elosztás, szállítás és reklám)
• Public relations (közönség és szervezet közötti viszonnyal foglalkozó tevékenységek)

Közvetítés (médiumok) nélkül is, közvetlenül eljuthatnak a fogyasztókhoz a gyártók saját oldalaik révén.

Vitakérdések

Milyen online reklám-típusokat ismerünk? Pl.: banner, pop-up, e-mail… Hatékonyak-e ezek?

Zavaróak-e ezek a reklámok?

Jók-e a reklámokra épülő szoftverek (ingyen használhatjuk, ha egy hirdetési sávba betöltődnek a reklámok)

Van-e reális jövője a reklámmentes övezeteknek (pl. hirdetést kivágó digitális televíziózás, előfizetésen alapuló tartalomszolgáltatás…)

Szereplők:

• Állam: ellenőrző-szabályozótól a reklámozóig terjedő spektrum
• Terméket előállító vállalatok-cégek, hirdetők
• Kis-és nagykereskedők: mások által gyártott terméket reklámozhatnak
• Reklám-készítő ügynökségek
• Közvetítő médiumok
• Fogyasztók
• Fogyasztóvédők

Hogyan tovább?

Milyen hatásokkal jár a spam?

Ha nem képes a reklám eltartani az internet tartalomszolgáltatókat, akkor milyen modell működhet?

Mi történik a hagyományos, reklám alapú médiumokkal, ha a reklám digitálisan szűrhetővé válik és idővel ezek is átállnak digitális működésre?

Ajánlott irodalom:

Evett, Don (2006): Spam Statistics 2006 (http://spam-filter-review.toptenreviews.com/spam-statistics.html, ha a link már nem működik, kattints ide)

Idén 50 százalékkal nő az online hirdetési piac (http://www.sg.hu/cikkek/48528/iden_50_szazalekkal_no_az_online_hirdetesi_piac.htm, SG.hu, 2006. november 14, ha a link már nem működik, kattints ide)

Juhász Balázs: Bannervilág (in: Kutatási Jelentés 2, Kiadja a BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központ és az INFINIT Műhely)

Verebics János: Reklámjog az Interneten. Az alapvető problémák (in: Kutatási Jelentés 2, Kiadja a BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központ és az INFINIT Műhely)

Robbin Zeff – Brad Aronson (2000): Reklám az interneten (Geomédia szakkönyvek)