06. Az internet diffúziója és a digitális szakadék (2006-11-29, BME Internet, óravázlat)

Nyitó sztorik:

1. Rogers elmélete a társadalmi innovációk diffúziójáról:

• az innovációt egy olyan gondolatként, gyakorlatként vagy tárgyként definiálja, amelyet az egyén vagy más egységnyi alkalmazó újnak értékel.
• adaptálás ütemét jelentősen megszabják az adott innováció jellegzetességei (relatív előny, kompatibilitás, komplexitás, kipróbálhatóság, megfigyelhetőség)
• hiába tűnik gazdasági vagy műszaki szempontból úgy, hogy egy adott termék vagy eljárás használata jóval egyszerűbb és hatékonyabb az előző formáknál, ha ez a potenciális adaptálók szubjektív nézőpontjából csöppet sem ilyen egyértelmű. Az innovációk diffúziója Rogers szerint valójában egyéni döntéshozások folyamataként vizsgálható.
• A folyamat ezen egymást követő szakaszaiban más és más kommunikációs források és csatornák kapnak főszerepet. (tömegkommunikációs-személyes, kozmopolita – lokális)

2. ITU (International Telecommunication Union) digitális indexe: a fejlett és fejlődő világ sajátos – digitális szakadékra vonatkoztatott – leképeződésével találkozunk. A lista élén skandináv hegemónia figyelhető meg, de erős az ázsiai kistigrisek jelenléte az első tíz között, miközben az Egyesült Államok leszakadása érzékelhető. A négy évvel korábbi méréshez képest az ázsiai országok léptek előre a legtöbbet, de a skandináv országok megtartották elsőségüket. A ’nem technológiai’ faktorok fontossága szembeötlő a sorrend kialakulásában. Nem az infrastruktúra kiépítése a leghatékonyabb eszköz a digitális szakadék elleni küzdelemben, legalább ennyire fontosak a megfizethetőség kérdései, illetve az információs írástudás szintje.

Érvek pro és kontra:

• A netizennel - hálózati polgárral - kapcsolatban alapvetően a következő kérdéseket szokták feltenni a kutatók:
• Mennyi van belőlük és milyenek?
• Hány felhasználó van egy adott országban, mennyi közülük a férfi-nő, fiatal-idős, aktív-inaktív, városi-falusi...
• Mit csinálnak a hálózati polgárok: mik a tipikus felhasználói lehetőségek? Az e-mail használattól a chat-elésen keresztül a programok letöltéséig?
• Melyek a legnépszerűbb szoftverek, leglátogatottabb Internetes oldalak?
• Hogyan interneteznek a netizenek: mennyi ideig, milyen gyakran kapcsolódnak a világhálóra, milyen hardvert és szoftvert használnak?
• Bár magát az eredeti digital divide fogalmat először a kilencvenes évek közepén használták az Egyesült Államokban, gyakorlatilag már a nyolcvanas évektől folyt az info-rich – info-poor (információ gazdagok – információ szegények) diskurzus ugyanerről a dichotómiáról, amely az új technológiák jelentette egyenlőtlenségeket állította a középpontba.
• A digitális szakadék fogalom pontatlan, metaforikus, egy leegyszerűsítő dichotómia. Ahelyett, hogy a digitális egyenlőtlenség összetett viszonyait a maguk teljességében képes volna röviden felvillantani, egy fekete-fehér megkülönböztetésre egyszerűsített probléma-együttest jelenít meg. A fogalom statikus image-dzsel bír, azt sugallja, hogy a szakadék ott van, miközben a vizsgálatok szerint a szakadék mozog, határozott és vehemens dinamikája van (főleg a fejlett világban), márpedig az ilyenfajta dinamika egy „szakadéktól” elég furcsa.
• A hozzáférés vizsgálata tulajdonképpen egy többelemű kutatás-együttest jelöl ki, ahol a vizsgált társadalom (helyi vagy globális) mellett a hozzáférés jellege is fontos szerepet játszik. Hiszen miközben sokan a pénzügyi korlátokat jelölik meg a terjedés fő gátjaként, a vizsgálatok azt mutatják, hogy ezen kívül kognitív, tartalmi és társadalmi-politikai tényezők is fontos szerepet játszanak.
• Az ezredfordulót követően az USA-ban a digitális szakadék probléma jelentőségét megkérdőjelezők jutottak túlsúlyra. A digital divide kutatása többé már nem akkora divat, mióta politikus körökből jelezték, legfeljebb Mercedes divide-ról beszélhetünk: mindenki szeretne Mercedest, csak sokan nem engedhetik meg maguknak – ellenben autót bárki vehet, elérhető áron kapható. Az internetezés terén sem lesz egyenlőség a társadalomban. Ennek ellenére azonban a digitális szakadék létezik, sőt több igen fontos kérdésnek a kutatása még ma sem igazán kezdődött el.

Szereplőtérkép:

• Állam, politikusok
• Felhasználók
• ICT szolgáltatók
• Eszközgyártók
• Média

Vitakérdések:

• A digitális szakadékot illetően a legalapvetőbb kérdés, hogy a már meglévő egyenlőtlenségek mellett egyszerűen csupán egy újfajta társadalmi egyenlőtlenségről (mennyiségi változás) – vagy inkább az egyenlőtlenségek teljes átrétegződésével egy egészében újfajta társadalmi egyenlőtlenségi rendszerről van-e szó, amely az információs társadalom sajátossága (minőségi változás).
• Elképzelhető-e egy egyenlőtlenségek nélküli társadalom? Ilyen társadalom-e az információs társadalom?
• Hol húzódik a digitális szakadék, pl. jellemzően kik használják és kik nem az internetet? (A diffúzió kezdetén a fiatal, fehér, középosztálybeli, jólszituált, iskolázott, városi férfiak használják a világhálót. Hogyan változik ez az idő előrehaladtával?)

Hogyan tovább?

Ha az időt is bevonjuk a vizsgálatba, azt láthatjuk, hogy az infokommunikációs eszközök terjedésének különböző fázisaiban változik, hogy mit tekintünk a digitális szakadék fogalom tartalmának, tárgyának, vagyis miről folyik maga a vita:

1. Hozzáférési szakadék – korai digitális szakadék: a hozzáférő és nem hozzáférő közötti különbséget írja le. A korai adaptáció szakaszára jellemző, a kritikus tömeg elérése előtti időszakra.
2. Használati szakadék – elsődleges digitális szakadék: a használó és nem használó közötti különbséget írja le. A dinamikus növekedés szakaszára jellemző, amikor a bővülés igen erős.
3. A használat minőségéből fakadó szakadék – másodlagos digitális szakadék: a használó és használó közötti különbséget írja le. A telítődés szakaszára jellemző, amikor a hozzáférés és a használat már betöltötte a „rendelkezésére álló teret”.

Tehát míg az alacsonyabb penetrációt felmutató országokban a hozzáférés, és a használó – nem használó közötti különbségek a lényegesek, addig a legfejlettebb országokban már a használók közötti különbségek a mérvadóak. Mindez arra figyelmeztet, hogy a digitális szakadék nem tűnik el a hozzáférés biztosításával, mert a különbségek a használat jellegében mindvégig megmaradnak.

Ajánlott irodalom:

Falling Through the Net: Defining the Digital Divide (National Telecommunications and Information Administration, http://www.ntia.doc.gov/NTIAHOME/FTTN99/contents.html)

Lengyel György – Lőrincz László – Siklós Viktória – Füleki Dániel (2003): Hidak a digitális szakadék fölött (in: Lengyel György /szerk./ Az információs technológia terjedése, BKÁE, Budapest, 131-151, http://www.bkae.hu/szoc/doc/lengyel/ite2003/ite1_lengyel_lorincz_siklos_fuleki.pdf, ha a link már nem működik, kattints ide)

Pintér Róbert (2002): Konferencia-beszámoló: Digitális szakadék (http://www.mtapti.hu/mszt/ittk/pinter.htm, ha a link már nem működik, kattints ide)

Z. Karvalics László: Gyermekek a digitális szakadék szélén (in: Eszmélet 49, http://eszmelet.tripod.com/49/zkarvalics49.html, ha a link már nem működik, kattints ide)