06. Kína és az internet (2006-05-10, BME Internet,
óravázlat)
Nyitó sztorik:
- A
Falun Gong „szekta” és üldöztetései (Pintér)
- Tíz év
börtön internetes esszéért: „A kínai bíróság tíz év börtönre ítélte azt a középiskolai
tanárt, aki az interneten tette közzé a demokráciáról szóló írását, és a
világhálón próbált támogatás szerezni az általa szervezett
csoportosuláshoz.” (Gyurkity)
- elgooG, a kínai „internetes kereső” <--> Yahoo
és Google: igen a kínai internet-cenzúrára: „Tizennégy portál, köztük a Yahoo helyi
oldala jelentette be, hogy a jövőben is támogatják az ázsiai ország
vezetői által korábban kihirdetett internetcenzúrát.
A kínai piacra készülő Google pedig szintén lándzsát tört a döntés
mellett.” (Berta)
- A Skype is engedett a cenzúrának: „A
világszerte igen dinamikusan fejlődő Skype tulajdonosa az Ebay elismerte, hogy kínai működéséért cserében
engedett az ázsiai ország cenzúrázott tartalmakra vonatkozó elvárásainak.”
(Figyelőnet)
- Az
USA nyomására Kínában további határozott lépéseket ígérnek a
szoftverhamisítók ellen. Bezárattak számos warez oldalt, az üzemeltetőiket
pedig pénzbírsággal sújtották (Major)
„A kínai hatóságokat az egyre
nagyobb mértékű internet-használathoz kettős viszony fűzi. Egyrészt – a
gazdasági versenyképesség megtartása érdekében – szükségesnek tekintik a lakosság IT-készségeinek javítását. Másrészt viszont félnek
a világháló nyújtotta szabad információáramlástól. Ezért a kormány
mindent megtesz annak érdekében, hogy szabályozások révén ellenőrzése alá vonja
az internetet, korlátozva mindenfajta „kényes”
tartalmat. Megakadályozza a távoli és a külföldi hírügynökségek szájtjaihoz való hozzáférést is. Arra szólítja fel az internetszolgáltatókat, hogy gyakoroljanak „önuralmat”.
Internetes rendőrségi egység felügyeli az online tevékenységeket, többek között
a szörfözést a internetkávézókban.
A kínai hatóságok emellett olyan webszájtot
indítottak, amelyen a hivatalos szervek által illegálisnak vagy
„egészségkárosítónak” tekinthető internetes tartalmakról lehet bejelentést
tenni. A webhely állítólag a 2005-re százmilliós(!)
nagyságrendű – az USA után második legnagyobb méretű – kínai internet-felhasználói csoport érdekeit védi. […] Továbbra
is meghatározó jelenség, hogy sorra tartóztatják le a „kiberellenzék”
tagjait, és az is előfordult, hogy ilyen tevékenységért, valakit 11 éves
börtönbüntetésre ítéljenek.” (ITTK World Progress Report 2004, 52-ik oldal, kiemelés tőlem P.R.)
Vitakérdések
- Internet,
szabadság, interkonnektivitás és politikai
berendezkedés egymáshoz való viszonya: meddig lehet sikeres a kínai net-cenzúra abban, hogy gátolja a felhasználók szabad
véleménynyilvánítását, vajon milyen hatása van az internetnek
a politikai-gazdasági berendezkedésre?
- Kína,
mint önálló (nem csak internetes) piac képes-e önálló, alternatívát
jelentő szoftver és hardver megoldásokat nyújtani? (ld.
pl. Lenovo, önálló WiFi
szabvány, önálló internetes kereső… „A számos tekintetben proaktív Kína a Wi-Fi területen is erős. Peking
igyekszik szabványosítani számos fontos webes technológiát (pl. a
rádiófrekvencia-azonosítást (RFID), a digitális zenét, az IPv6-ot mint a
következő generációs internet-technológiát),
amivel a kínai gyártók szerepét és saját függetlenségét kívánja növelni. A
Wi-Fi-re vonatkozóan tavaly decemberben egy új
kínai kódszabványt vezettek be, állítólag a Wi-Fi biztonságosabbá tétele
céljából. Az erre való átállás következtében azonban – mintegy „mellékhatásként”
– a külföldi cégeknek meg kell osztaniuk a szigorúan titkos
terméktechnológiájukat több tucat kínai céggel.” ITTK World Progress Report 2004, 67-ik
oldal)
- Hol
van a határa a nagy internetes cégek „behódolásának” és a kínai
hatóságokkal való együttműködésének a piacnyerés érdekében? (ld. Google,
Yahoo és társai: „A kormány a keresőoldalak
működtetői számára tiltólistát közölt, amelyen olyan szavak szerepelnek,
melyekre nem adhat ki találatot az oldal. A listán néhány szex-vonatkozású
szó mellett természetesen elsősorban érzékeny politikai fogalmak
szerepeltek.” ITTK World Progress Report 2004, 52-ik oldal)
Szereplők:
- Állam:
szabályozás, törvényhozás, ellenőrző hatóságok, fejlesztési hatóságok,
bűnüldözés, igazságszolgáltatás stb.
- Kínai
állami és „magán”-vállalkozások
- Külföldi
vállalkozók és vállalatok
- Egyszerű
felhasználók (Kínában és nem Kínában, kínaiak és nem kínaiak)
- Kiberdisszidensek
- Jogvédők
- Kutatók
(pl. cenzúra-kutatók)
- Sajtó
(Kínán belül és kívül)
Hogyan tovább?
- Meddig
reformálható a kínai gazdaság a politikai rendszer megváltoztatása nélkül,
hol van ebben a helye az internetnek? („A 2004-es év egyik legtöbb meglepetéssel szolgáló
országa Kína volt. Erősen érezhető, hogy a kínai kormány döntéseivel és
hatalmas potenciális piacaival befolyásolja a világot: hatással van a
szoftverpiacra (ld. kínai Linux kontra
lecsupaszított, olcsó Windows vitája), a WiFi
szabványokra, vagy a szélessávú internet-elterjesztési
politikákra stb., miközben aktuálisak maradtak a régi témái is: az
internetes tartalmak cenzúrázása, az internetes kávézók bezárása, a
különböző portálok törlése stb..” ITTK
World Progress Report 2004, 8-ik oldal)
- Mit
kezdenek azzal a társadalmi feszültséggel, ami az urbanizálódó centrumok és az elmaradott falusias perifériák között
húzódik és hatalmas digitális szakadékot is okoz? („[E]zeket az országokat csak részben érte el az
információs forradalom és óriási digitális szakadékkal néznek szembe.
Ezekben az országokban sokkal erősebben érződik a centrum-periféria viszony,
illetve a város-vidék viszonylatában is nagyobbak a különbségek, mint a
nyugati világban. A lista végén található nagy népességű országok (pl.
Kína, India, vagy Indonézia) modernizációja tehát több társadalmi
feszültséget hordoz, mint a már urbanizálódott fejlett világé […].”ITTK World Progress
Report 2004, 14-15-ik oldal)
- Fenntartható-e
az a dinamikus technológiai infrastruktúra építés,
ami a 2000-es évekre a legtöbb internet-felhasználóval
rendelkező országgá tette Kínát? („A világon a
legtöbb szélessávú Internet-kapcsolat Kínában van, az
Internet-előfizetők ranglistáján 87 milliónyi felhasználójával az USA után
második helyen Kína áll. 2003-ban 10,95 millió
előfizetővel átvette a vezetést a DSL-el
leginkább ellátott országok listáján. Az ország számítógépes játékpiaca
robbanásszerű fejlődésbe lendült az elmúlt időszakban. Az eddig is széles
körben elterjedt netcafékból virágzó üzleti
lehetőséggel kecsegtető high-tech médiaközpontok jönnek létre, nem ritkán
több száz vagy ezer telepített számítógéppel. A kínai vezetés gondosan
ügyelt arra, hogy minden kulcsfontosságú területen legyen kínai program,
alternatíva. Kiemelkedő az a digitális televíziózással kapcsolatos
kezdeményezés, amit Kína 2004-ben jelentett be. Peking 10 év alatt az
egész országban elterjesztené az információs és kommunikációs
technológiát. 2008-ra az ország 100 millió háztartásában, 2015-re pedig mind a 380 millió otthonban élvezhetik a
digitális televízió előnyeit.” ITTK
World Progress Report 2004, 29-ik oldal.
Kiemelés az eredetiben.)
- Mennyire
lesz sikeres az a modell, amely az állam dominanciáját középpontba állító
modernizáción alapul? Hogyan viszonyul ez a kínai történelemhez és
civilizációhoz? („A társadalom nem határozza meg
a technológiát, ám főként az államhatalom felhasználásával lefojthatja
annak fejlődését, vagy ellenkezőleg: szintén elsősorban állami beavatkozás
útján felgyorsíthatja a technológia korszerűsítési folyamatát, és néhány
éven belül képes megváltoztatni a gazdaságok, a katonai hatalom és a
társadalmi jólét sorsának alakulását. […] „Kínát a tizennegyedik században
csak egy hajszál választotta el az iparosodástól”. Az, hogy ez nem történt
meg, az egész világtörténelmet megváltoztatta.” Castells: A hálózati társadalom kialakulása I.,
40-44-ik oldal)
Ajánlott irodalom:
Berta Sándor (2006): Yahoo és Google: igen a kínai internetcenzúrára
(SG.hu, 2006. április
13. 10:17, Csütörtök, http://www.sg.hu/cikkek/43937, ha
a link már nem működik, kattints
ide)
Castells, Manuel
(2005): A hálózati társadalom kialakulása
– Az információ kora, Gazdaság, társadalom és kultúra. I. kötet (a Kínáról
szóló rész a 40-44-ik oldalon található, kattints
ide az elektronikus változatért)
Figyelőnet: A Skype is engedett a cenzúrának (FN.hu,
2006. április 19. http://www.fn.hu/index.php?id=8&cid=131491,
ha a link már nem működik, kattints
ide)
Gyurkity Péter (2006): Kína: tíz év
börtön internetes esszéért (SG.hu, 2006. március 18. 20:19, Szombat, http://www.sg.hu/cikkek/43392/kina_tiz_ev_borton_internetes_esszeert,
ha a link már nem működik, kattints
ide)
Information Society
World Progress Report 2004: A világ előrehaladása az
információs társadalom terén 2004-ben (Készítette a BME-UNESCO Információs
Társadalom- és Trendkutató Központjának (ITTK) kutatócsoportja; 2005. http://www.ittk.hu/web/docs/WPR_2004_szoveg_v2.pdf,
ha a link már nem működik, kattints ide
/715kb/)
Kalathil, Shanthi – Boas,
Taylor C. (2003): "Chapter
2 — Wired for Modernization in China," In: Open Networks, Closed Regimes: The Impact of the
Internet on Authoritarian Rule (in: First
Monday, Jauary 2003. http://firstmonday.org/issues/issue8_1/kalathil/kalathil_chapter2.html,
ha a link már nem működik, kattints
ide)
Major András (2006): Kína hadat üzent a hamisítóknak (in: Origo, 2006. április 29. http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/vilaggazdasag/20060424kina.html,
ha a link már nem működik, kattints
ide)
Pintér Róbert
(1999): Vallásháború az Interneten - a kínai Falun Gong szekta ellen
indított háború kiterjedt az Internetre (in:
Infinit Hírlevél 1999. augusztus 05.,
http://www.ittk.hu/infinit/0805/index.html,
ha a link már nem működik, kattints ide)