12. E-learning: életfogytig tartó tanulás? (2005-05-05, BME Internet, óravázlat)

 

Nyitó sztorik:

 

  1. MIT Open Course Ware.
  2. Trendek az oktatás és technológia terén (ld. az INFINIT Hírlevél oktatás és technológia rovatát minden hónap utolsó hetében).
  3. Magyar példa: BME MOKK és a Matáv közös képzésében a médiatervező szakon zajló Információs társadalom c. online kurzus tanításának személyes tapasztalatai.

 

Érvek:

 

E-learning: élethossziglani vagy életfogytiglani tanulás? Lehetőség vagy kényszer?

 

A távoktatás is olyan, mint az e-kereskedelem: olyan szakaszként fogható fel, amelynek egyik végpontján a teljesen hagyományos megoldások állnak (iskola, tanár és diák személyes tanulási tere), a másik végén pedig a tiszta elektronikus világ, ahol tanár és diák egyáltalán nem találkozik, csak kommunikálnak egymással. Valójában a legtöbb esetben az e-learning keveri a hagyományos és az új megoldásokat.

 

A hagyományos oktatási rendszer:

Persze szét kell választani az alap- és középfokú képzést a felső-és felnőttoktatástól!

 

A 2000-es évek legfontosabb oktatási trendje, főleg a felsőoktatásban a blended learning (kevert oktatási struktúrák) megjelenése. Olyan személyes kapcsolaton is alapuló képzés, ahol az interaktív, virtuális elemek is részei a tanításnak, de nem kizárólagosak. Része lehet:

A távoktatás szűk keresztmetszete alapvetően a tanár erőforrás-kapacitása (csak egy van belőle), ha minden diákkal foglalkozik, akkor a hagyományos képzéshez képest megnő a terhelése (bárki hozzá fordul a problémájával, anyagaival stb.). A cél a diákok önálló problémamegoldásra tanításra, a tudáspiramis szerű oktatási struktúra helyett a diákok hálózatát is bevonni a tudástermelésbe.

 

Szereplők:

 

 

Hogyan tovább?

 

Alvin Toffler (Harmadik hullám): elképzelhető egy olyan világ, ahol a lakóhely és munkahely újra egyazon térbe kerül, így a szülőnek nincs szüksége, hogy a gyerekre napközben vigyázzanak, az iskola gyerekmegőrző funkciója gyengülni tud.

A teljesen elektronizált oktatással szemben felhozott leggyakoribb ellenérv az elszemélytelenedés. Hogyan biztosítható ennek elkerülése?

Intő jel, hogy a korábbi információs ás kommunikációs technológiák egyetlen esetben sem tudták gyökeresen átalakítani a rendkívül szívós hagyományos oktatási rendszert (ld. könyv, rádió, televízió – videó). Jelenleg a számítógép és az internet is száműzve van a számítógépterem „gettójába”, azaz térben és időben korlátozott az iskolán belüli használatuk, ezért hatásuk a felsőoktatást leszámítva ma még továbbra is marginális.

Kérdés, hogy a több évszázada létező, osztályteremhez kötődő frontális iskolai tanítást mennyiben képesek megújítani az új lehetőségek.

 

Ajánlott irodalom:

 

 

Az elektronikus oktatás perspektívái – Interjú (in: Transindex, 2002, http://penz.transindex.ro/?cikk=1107, ha a link nem működne, kattints ide)

http://www.sulinet.hu/tp/elv/forum4.htm

INFINIT Hírlevél oktatás és technológia rovat (minden hónap utolsó hetében: http://www.ittk.hu/infinit)

Kárpáti Andrea (1999): Digitális pedagógia – A számítógéppel segített tanítás módszerei (in: Új Pedagógiai Szemle, 1999 április, http://www.oki.hu/cikk.php?kod=1999-04-ta-Karpati-Digitalis.html, ha a link nem működne, kattints ide)

Komenczi Bertalan (2004): Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai (in: Új Pedagógiai Szemle, 2004 november, http://www.oki.hu/cikk.php?kod=2004-11-ta-Komenczi-Didaktika.html, ha a link nem működne, kattints ide)

Sulinet - Ablak a világra: Országos szakmai-módszertani konferencia (Budapest, 1998. március 30-31.: http://www.sulinet.hu/tp/elv/forum4.htm, ha a link nem működne, kattints ide)

A távoktatás szerepe és lehetősége a középiskolai oktatásban és a pedagógus-továbbképzésben – Megvalósíthatósági tanulmány (Készült a Magyar Nemzeti Távoktatási Tanács megbízásából, Budapest 1997 november, http://www.oki.hu/other/pubptk-tavoktatas.doc, ha a link nem működne, kattints ide)

Toffler, Alvin (2002): Harmadik hullám (Typotex Kiadó, Családokról szóló fejezet)